Milyen tulajdonságokban különböznek az autógumik?

1. Irányíthatóság: A gumiabroncs azon képessége, amivel kigyorsításkor és kanyarban segíti az autót, hogy a vezető által választott útvonalon, sebességgel és gyorsulással haladjon. A típusok közötti különbségek száraz útfelületen is kimutathatók, bár ezt inkább csak a sportosan vezetők veszik észre. Nedves útfelületen a különbségek felerősődnek, így azt mindennapi használatban az átlagos vezetők is megérzik. Egyes abroncsokat kifejezetten sportos használtra, nagyon jó irányíthatóságra optimalizáltak, ilyen pl a nyáriak közül a Pirelli P Zero, P Zero Nero vagy a Sottozero II téli gumi.
2. Fékút száraz útfelületen:
A száraz útfelületen, egyenes vonalban való fékezéskor a gumiabroncsok között minimális különbség mutatható csak ki. Pl egy VW Golf 100 km/h sebességről Pirelli gumikon 38,8 méter alatt áll meg, "ultra gazdaságos" abroncsokon a féktáv 1-3 méterrel nőtt meg. Természetesen nagyobb teljesítményű autókon, növelve a sebességet, szélesebb abroncsokon a eltérés egyre jelentősebb.
3. Fékút nedves/csúszos útfelületen:
Nedves útfelületen a gumiabroncsok fekútja között nagyon jelentős különbségek vannak. Pl egy VW Golf 100 km/h sebességről Pirelli gumikon 44,5 méter alatt áll meg, míg "ultra gazdaságos" abroncsokon a féktáv 3,5-13 méterrel nőtt meg. A téli gumiknál különbségek tovább nőnek, akár 40%-osak is lehetnek. A 20-40 %-kal rosszabb fékezési képesség az ABS-es autókon elfogadhatatlanul hosszú fékútat eredményez, az ABS nélküli autókon pedig nagyon könnyen és gyakran bekövetkező blokkoló fékezést okoz. (A blokkoló fékezéskor a gumiabroncs futófelületének egy része leradírozódik, ami ezután már nem lesz teljesen kerek. Ezt hívják "lapra fékezésnek".)
4. Aquaplaning:
Országúton közlekedve találkozthatunk ezzel a jelenséggel, ha tócsába hajtunk és a futófelület már nem képes elvezetni a vizet. Ekkor az autó felúszik a vízfelületen, nem reagál a kormánymozdulatokra és irányíthatatlanná válik. Egy új prémium és egy új "ultra gazdaságos" gumi között 25-30%-os különbség lehet. (A gumiabroncs a kopásával az aquaplaning kockázat jelentősen megnő, ezért 3 mm mintaárok mélység alatti autógumival már ne közlekedjünk autóúton/autópályán esős időben. Régebben a forgásirányos, ún. "eső" abroncsok jobb vízelvezetési képességgel bírtak, mint az asszimetrikus minztázatok. Az elmúlt évek tudatos fejlesztéseinek köszönhetően az új asszimetrikus mintázatok ledolgozták a hátrányt.)
5. Gördülési ellenállás
hatással van a fogyasztásra. Az alacsony gördülési ellenállású abronccsal szerelve 2-5%-kal kevesebbet fogyaszt az autó, ami átlagos használat mellett évi akár 10.000 Ft megtakarítást jelenthet. Az elmúlt pár évben több fogyasztáscsökkentésre optimalizált autógumi jelent meg, ilyen pl. Pirelli Cinturato P4, Cinturato P6, a Goodyear Efficientgrip vagy a Fulda Ecocontrol.
6. Gördülési zaj:
A blokkok és lamellák (téli gumi esetén) által keltett zaj. Nedves útfelületen a zaj fokozottan jelentkezik. A prémium kategóriás gyártók rengeteg energiát fektetnek a futófelület által keltett zaj csökkentésére. Óriási különbség tapasztalató egy blokk- és lamellaoptimalizált prémium kategóriás abroncs suhanása és az "ultra gazdaságos" gumik búgása vagy sivítása között. Az asszemetrikus mintázatok általában halkabbak, mint a forgásirány kötött abroncsok.
7. Kapaszkodó képesség
(téli gumik esetén): Jelentős eltérések mutathatók ki téli gumik kapaszkodó képessége között. A gyakorlatban ez "feljutok" vagy "nem jutok fel" kérdést jelenti.
8. Egyenesfutás:
Itt kevés eltérés mutatkozik az abroncsok között. Ezt a paramétert leginkább az autó futóműve befolyásolja. Téli vagy négy évszakos gumit használva némileg romolhat az autó egyenesfutása a nyárihoz képest.
9. Élettartam/kopás:
Akár 80-100%-os eltérés is lehet a különböző típusú abroncsok élettartama között. Hosszú élettartamú autógumi pl. Michelin Engergy Saver, Primacy HP, Pirelli Cinturato P4 vagy Cinturato P6. Az ázsiai abroncsok általában gyorsabban kopnak.
10. Megbizhatóság/garanciális hibaarány:
Az európai forgalmbahozatalhoz minden abroncs típusnak ECE minősítő vizsgán kell átmennie. A minősétés meglétét az abroncs oldalfalán található E betű jelzi. A gumiabroncsokkal hagyományosan kevés (1% alatti) garanciális probléma szokott lenni. Bár az "ultra gazdaságos" abroncsok is teljesítik a minősítő teszteket, azokat nem teljesítik túl. Ez gyakorlatban azt jelentheti, hogy Prémium kategóriás abroncsok esetén a minőségellenőrzés szigorúbb, így lényegesen alacsonyabban tudják tartani a forgalomba kerülő hibás autógumik arányát.
11. Felhasznált alapanyagok:
A gumiabroncsok bizonyos részei aromás olajat tartalmazó komponensekből épül fel. Ezek az anyagok gumiabroncs kopásával együtt a természetbe kerülve súlyosan károsítják azt. 2010-től tilos lesz az EU-ban olyan gumiabroncsot forgalmba hozni, ami aromás olajokat tartalmaz. A Michelin Energy Saver és a Pirelli Cinturato abroncsok már 2008 óta teljesítik ezt az elvárást.

Forrás: Startgumi.hu

Continental

Continental

Autógumik fejlődése


Az autógumi gyártók legkorszerűbb abroncsai aszimmetrikus mintával rendelkeznek, igaz ezek először a sportos, nagy teljesítményű autógumik között terjedt el. Napjainkban már az alsó és közép kategóriás autókra is szerelhető ilyen autógumi.


mintázat, autógumi

Az autógumik mintázatuk alapján három nagy csoportba osztható:

  • kötetlen forgásirányú
  • forgásirányos
  • aszimmetrikus

A nem aszimmetrikus, kötetlen forgásirányú autógumi napjainkban csak a kis- és alsó középkategóriás autók abroncsai között fordulnak elő. Sportos vezetéshez, nagyobb teljesítményű autókhoz az ilyen mintázatú autógumi nem ajánlott.

Az autógumi fejlődésének következő lépcsőjének eredménye a forgásirányos autógumi. Ezek a gumiabroncsok használat során jellemzően egy irányba fognak gördülni, így a fejlesztéskor erre az irányra specializálták azokat. A V alakú mintázatukról nem csak könnyen felismerhetőek, hanem pontosan a V alakú mintázat biztosítja, hogy könnyebben kivezetik maguk alól a vizet is.

Ezért szinte minden téli gumi már ilyen mintázattal rendelkezik, így biztosítva a jobb teljesítményt a latyakos utakon is. A régebbi forgásirányos mintázatoknál, a használat során azonos negatív hibát észleltek, a kopás mértékével arányos mértékben egyre nagyobb volt a gördülési zaj, a fűrészfogas kopásnak köszönhetően. A napjainkban használt gumiabroncsoknál már jelentősen csökkent ez a probléma. Az autógumi bal és jobb oldali mintaelemeinek egymáshoz viszonyított eltolásával, illetve váltakozó méretével jelentősen sikerült csökkenteni ezt a hibát.

Ezzel együtt a forgásiránynak megfelelő felszerelésre nagyon oda kell figyelni, mert a rossz írányú szerelés következményeként életveszélyesé válhatnak. Az autógumi gyártók legkorszerűbb abroncsai aszimmetrikus mintával rendelkeznek, igaz ezek először a sportos, nagy teljesítményű autógumik között terjedt el. Napjainkban már az alsó és közép kategóriás autókra is szerelhető ilyen autógumi.

Az aszimmetrikus autógumi felszerelésekor először is a mintázat külső - belső oldalára kell odafigyelni, természetesen figyelembe véve a forgásirányt is. Mitől jobb az aszimmetrikus autógumi? A mintázaton hosszanti irányba végigfutó mintacsíkok a tökéletesebb egyenesfutást, míg a külső vállrészen lévő nagyobb méretű mintaelemek a jobb kanyarstabilitást segítik.

Leginkább a téli autógumi lamellázottságánál szembetűnő, hogy ezek 3-4 féle típusúak is lehetnek. Az ilyen autógumi lamellázottság a gyártók legnagyobb megfelelési megoldása a különböző útviszonyokra. Az aszimmetrikus típusú autógumiknál a hosszanti irányban végigfutó 3-4, szélesebbeknél akár több mintaárok biztosítja a vízelvezetést.

Alig találkozni aszimmetrikus, forgásirányos autógumi termékkel, mivel ezeknél értelemszerűen létezik jobbos és balos mintázat. Mindhárom mintázatra igaz, hogy ha egyszer egy forgásirányba felszerelték, utána nem ajánlott az autógumit megfordítani, mert a szövetszerkezete beáll egy adott irányba.

Forrás: tobabt.hu

Nincsenek bejegyzések.
Nincsenek bejegyzések.